A táplálkozás biológiai hatása az emberi szervezetre

  ~    

Diozófiai értekezések, elmélkedések és tanulmányok

A TÁPLÁLKOZÁS BIOLÓGIAI HATÁSA AZ EMBERI SZERVEZETRE

A tápanyagok minőségi és mennyiségi felvétele nagy kihatással van az emberi szervezetre.
Nem mindegy tehát, hogy mit, hogyan, mennyit és mikor eszünk, iszunk.

A szervezetnek proteinre, szénhidrátra, különböző zsírokra, ásványi sókra és vitaminokra van szüksége, amiket az élelmiszerekből kell kiválasztania.

Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy különbözőek az emberi szervezetek.
Vannak úgynevezett pazarló, takarékos és semleges szervezetek, amit az anyagcsere gyors, lassú vagy egyenletes működése határoz meg.
A klinikai kísérletek azt mutatják ki, hogy ugyanazon mennyiségű és minőségű tápanyag felvételétől ugyanolyan egyének közül egyesek lefogynak, mások meghíznak és vannak akik megtartják előző testsúlyukat.
Így, a gyorsabb anyagcsereműködés több, a lassúbb pedig kevesebb tápanyagot igényel.

Mikor táplálkozzunk?

Csak akkor együnk, amikor természetes éhségünk jelentkezik.
Legtöbb ember a szokásai szerint táplálkozik.

Ami az étkezések számát illeti, ehetünk akár egyszer, kétszer vagy többször is naponta, a lényeg az, hogy a 24 órából 12 órán keresztül ne vegyünk magunkhoz semmiféle tápanyagot.
(Például ha valaki este 8 órakor vacsorázik reggel nyolcig ne egyen semmit, aki viszont 9-kor vacsorázik, csak reggel 9 óra után reggelizzen).
Így megvan a 12 órás pihenője, illetve zavartalan munkaideje az emésztőszerveknek.

Ha lehetséges, d.u. 6 óra után már ne együnk semmit, ha mégis éhesek lennénk, akkor is csak esetleg valami nagyon könnyen emészthető, és a gyomrot nem megterhelő ételt.

Az ember vegyeskosztú lény, így mindent ehet, ami ehető.
Amit lehet, nyersen, amit nem, azt párolva, enyhén főzve, esetleg sütve.

Az ételeket túlfőzésük, pirításuk, sütésük által fontos élettani hatásuktól fosztjuk meg.
A magas hőmérsékletnek kitett tápanyagok elvesztik természetes vitamintartalmukat, ami nagyon fontos a szervezet számára.

Helyezzük mindig előnybe a növényi eredetű tápanyagokat.
A friss gyümölcs, zöldség még él, ha nem tesszük ki magas hőmérsékletnek, több energiát ad, ezért kisebb mennyiség is elég belőle.

Kevés hús mellett a legfontosabbak a gabonafélék, a tej és termékei, különösen a joghurt és a kefír, a tojás, az összes zöldség és gyümölcsfélék.
Külön fel kell hívnunk a figyelmet a hagymára és fokhagymára.
Ezek nemcsak kitűnő táplálékok, hanem fitoncidot tartalmazó gyógynövények is.

Cukor helyett lehetőleg mézet fogyasszunk, így a kenyérből is az egységes barna kenyér ajánlatos, a vitaminban szegény fehér kenyér helyett.
Kerüljük a kémiai – tartósító – anyagokat tartalmazó konzerveket.

Hogyan táplálkozzunk?

Igen fontos a lassú evés, a kortyonkénti ivás, a tápanyagok alapos elrágása, a folyadékok elnyálazása, hogy azok megfelelően előkészítve kerüljenek a gyomorba.

Addig tartsuk a szánkban az ételt, ameddig íze van, mivel az idegrendszert kizárólag az ízek, aromák táplálják.
A rosszul megrágott, hirtelen lenyelt ételből jóval többet kell fogyasztani, hogy a szervezetünk elegendő tápanyaghoz jusson.

Aki gyorsan, kapkodva eszik, fölöslegesen kitágítja gyomrát és beleit, nem beszélve az emésztőszervek korai elhasználódásáról.
Hasa idővel elformálódik, azonban ennek ellenére rosszultáplált ember benyomását kelti.

Külön gondot kell fordítani a mértékletes táplálkozásra is.
Mindig azzal az érzéssel kell felállni az asztaltól, hogy még ennénk, így sohasem terheljük túl gyomrunkat.
Természetesen, nem szabad magunkhoz vennünk semmi tápanyagot - a vizen kívül – a két étkezés között.

Ajánlatos mértéket tartani a húsban, cukorban, sóban és más fűszerekben.
Szintén mértékkel kell fogyasztani a kávét, teát – kivéve a gyógyteákat – különböző szeszesitalokat, és amennyire csak lehet, csökkenteni vagy elkerülni a dohányzást.

Kerüljük a túl meleg vagy túl hideg ételeket, italokat, amiket körülbelül a testhőmérsékletén kell fogyasztani, azaz, ne legyen se hidegebb, se melegebb mint testünk hőmérséklete.
Evés közben ne igyunk semmit, csak utána egy fél órával.

Mit igyunk?

VIZET.
(Amennyiben lehetséges, friss, tiszta energizált -Életerővel és ÉletEnergiával feltőltött- és optimalizált vizet).
Lehetőleg ne igyunk sok ásványvizet, mivel az ásványi anyagok lassan lerakodnak szervezetünkben.
Ezzel szemben, ihatunk természetes zőldség és gyümölcsleveket, aminek jótékony hatása van szervezetünkre.

Mindemellett, aki szeretne egészségére vigyázni, de a biológiai követelményeknek betartása túl sok nehézségbe ütközik, igyekezzen őket bár részleteiben megvalósítani, hallgasson a szervezete hangjára és emlékezzen a mondásra:
„Nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk".

- ! -

Dr. Prof. Kiss István
biókémikus & diozófus

~ * ~

© Copyright. Minden jog fenntartva!

.

---