Az 'Úr imádsága' | MiAtyánk (Rózsakeresztes bölcselet magyarázattal)

  ~    

Diozófia  |  Idézetek / Mottók
A szellemi világban uralkodó törvények nem sűrűsödnek meg annyira, hogy fizikailag érzékelhetők lennének így nem tudnak ránk kényszerítően hatni.
Diozófia | Új Világ küszöbén I. - A szellemtudományi megismerés útja (6. o)

  ~    

Diozófiai értekezések, elmélkedések és tanulmányok

Az Úr imádsága
és a magyarázata a 'Rózsakeresztes bölcselet' szerint

Máté 6:6
"Te pedig, amikor imádkozol, menj be a te belső szobádba, és ajtódat bezárva imádkozzál a te Atyádhoz, aki a titokban van; és a te Atyád, aki a titokban lát, megfizet néked nyilván."
Mt 6:8
"...mert tudja a ti Atyátok, hogy mire van szükségetek, mielőtt kérnétek tőle."
Máté 6,9-13:
"Ti azért így imádkozzatok:

Mi Atyánk, ki a mennyekben vagy,
szenteltessék meg a Te neved;
jöjjön el a Te országod;
legyen meg a Te akaratod,
mint a mennyben, úgy a földön is;
mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma;
és bocsásd meg a mi vétkeinket,
miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek;
és ne vígy minket kísértetbe,
hanem szabadíts meg a gonosztól;
mert Tied az ország, és a hatalom, és a dicsőség, mindörökké.
Ámen.”

Lukács 11:2-4:
„Ő (Jézus Krisztus) pedig ezt mondta nékik:
      Mikor imádkoztok, mondjátok:

A mi Atyánk, ki a mennyekben vagy,
szenteltessék meg a Te neved!
Jöjjön el a Te országod!
Mindennapi kenyerünket add meg nékünk minden nap!
És bocsásd meg nékünk a mi vétkeinket,
mivelhogy mi is megbocsátunk mindenki ellen, aki vétkezik ellenünk;
és ne vígy minket kísértetbe.”

Károli Gáspár fordítása (1610)

A "MiAtyánk", az ember hétszeres strukturájához igazodik.
Isteni Szellem (Istenség): Atya, Fiú, Szent Lélek
Égó (Felsőbbrendű Én): Életszellem, ember-szellem
Személyiség: Értelem (mentál), érzelem (asztrál), élet (éter) test, fizikai test

- A bevezetés - a címzett: "Mi Atyánk, ki a mennyekben vagy",
1. "szenteltessék meg a Te neved": az emberi szellem imája a Szent Lélekhez az érzelemtestért (astráltestért);
2. "jöjjön el a Te országod": az éter / életszellem imája a Fiúhoz az élettestért / étertestért;
3. "legyen meg a Te akaratod (a Földön)": az Isteni Szellem imája az Atyához a fizikai testért;
4. "mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma": a fizikai testért mondott ima;
5. "bocsásd meg a mi vétkeinket, mint mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek": az élettest / étertestért mondott ima;
6. "ne vígy minket kísértésbe": az érzelem-, asztrál testért mondott ima
7. "szabadíts meg minket a gonosztól": az értelemért / mentál testért mondott ima / imádság;

Az Úr imádsága, amely absztrakt, algebrai képletként értelmezhető az emberi hordozók színvonalának felemelésére és megtisztítására, az anyagi -fizikai- test megfelelő gondozásának gondolatát és gondoskodás fogalmát a következőkben fejezi ki: „a mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma”.

Az élettestel / étertestel -és szükségleteivel- foglalkozó ima: "és bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek". A élettest / étert az emlékezet (memória) székhelye.
Benne vannak elraktározva- és tárolódnak mindazok a tudatalatti feljegyzések, életünk tufatalatti emlékei minden sértéssel és jótettel együtt amit -valaha is- adtunk vagy kaptunk.

Ha meg lesz bocsátva nekünk minden jogtalanság amit mások ellen elkövettünk, ha bocsánatot nyerünk a másoknak okozott sérelmekért, ha megpróbáljuk jóvá tenni ezeket a jogtalanságokat, amennyire csak lehetséges, ha éter- / élettestünket azáltal megtisztítjuk, hogy megbocsátunk -mind-azoknak aki megsértettek minket és megbántottak bennünket, és kikapcsolunk minden gonosz érzést, akkor sok nyomorúságot spórolunk meg magunknak a halál után.

Az érzelem- asztrál test imája a "ne vígy minket a kísértésbe". Az érzelem, a vágy az emberiség nagy -meg-kísértője. Ez a legnagyobb motiváció minden cselekvéshez, ez a cselekedetekre való ösztönzője és jó amíg a cselekedetek a szellem szándékait vitelezik ki és a szellem céljait szolgálják. De, ahol azonban az érzelem valami méltatlanságra irányul, és ahol a vágy valami lealacsonyítóra vonatkozik, ami rontja a természetet, azaz; olyasmire ami a természetet megalázza, akkor nagyon helyénvaló a kérés, és valóban indokolt, hogy ne essünk kísértésbe.

Szerelem, gazdagság, hatalom és dicsőség. Ez az emberi cselekvés négy nagy motivációja és ezek az emberek cselekedeteinek a vezérmotívumai. Egyikre- vagy többekre való törekvés készteti az embert minden cselekedetére vagy valamit ettől való tartózkodásra. Az emberiség nagy, bölcs vezetői azért adták ezeket nekünk tetteink mozgatórúgóinak, hogy tanuljunk belőlük és tapasztalatok a gyűjtsük.
Céljaival nemesebb aspirációkkal kell legyőznie az önző szeretetet, magasabb törekvésekkel harcolnia, épp úgy minden más, szűk, önző és személyes okokból eredő vágya ellens is, mely vagyonra, hatalomra vagy dicsőségre irányul.
Az a szeretet, amelyre vágyakoznia kell, csakis a lélek szeretete, amely minden lényt magában foglal, csak a lélek szeretetére kell vágynia, ennek minden lényt -magasat és alantas- rendűt magában kell foglalnia, és abban az arányban kell fokozódnia, amennyiben annak, akire irányul szüksége van rá.

Az a gazdagság, ha nagyon sok alkalom van arra, és lehetőségek bőségéből áll, hogy embertársainkat szolgáljuk.
A hatalom az, ami az egész emberiség színvonalának emelési teszi lehetővé, az ami kizárólag az emberiség felemelkedését szolgálja.
A hírnév, csakis az, ami növeli a képességét, hogy terjessze a jó hírt, hogy így mindenki, aki szenved, gyorsan vigasztalást találjon a szív fájdalmára.
Csak az dicsőség, ami képessé tesz bennünket a jó hírek elterjesztésére, hogy minden szenvedő hamarosan vigaszt találhasson szíve aggodalmaira.

Az értelemért (mentál testért) mondott imádság / ima "szabadíts meg minket a gonosztól". Láttuk hogy az értelem az ember magasabb és alantasabb természete közötti kapocs.
Az ember csak a szellemi / lelki szeme kinyitása után tudja a jót megkülönböztetni a gonosztól. Ha a kapocs, az értelem, összeköttetésbe kerül és szövetségre lép a Magasabb Énnel, és és teszi akaratát, azaz, engedelmeskedik az utasításainak, akkor akkor magasabb gondolkodású emberré válik, és magas színvonalú emberrel lesz dolgunk.
Így, azért imádkozunk, -es ez ennek az imádságnak a jelentése-, hogy megszabaduljunk azoktól a tapasztalatoktól, melyek az értelemnek (a mentálnak) az alantas érzelemtermészettel (asztráltest I.- és III. színtje) és ezzel kapcsolatban levő dolgokkal való összeköttetéséből erednek.

Az 'Úr imádsága',a "Mi Atyánk", amelyet az Egyháznak általános használatára adtak, az imádást (adorációt) helyezi az első helyre, hogy elősegítse és elérje azt a szellemi felemelkedést, melyre szükség van, és amely szükséges ahhoz, hogy a megfelelő kérést terjesszük az alacsonyabb hordozók szükségleteiről és azokkal kapcsolatos kérelmek kimondásához.

A hármas lélek minden aspektusa, (a háromszoros szellemnek minden nézete) kezdve a legalacsonyabbal, felfelé emelkedik az Istenség megfelelő aspektusához, imádattal fordul Isten megfelelő nézetéhez.
Amikor a lélek három aspektusa mindegyike a Kegyelem Trónja előtt áll, mindegyik azt az imát mondja ki, amelyik az anyagi mása szükségleteire vonatkozik, és végül egyesülnek az értelemért (mentálért) mondott imában.

Fordította és szerkesztette:
~ * ~      

---

  .       .    
  .    

DIOZÓFIA: Isteni filozófia

Diozófiai értekezések, elmélkedések és tanulmányok a Létről, Életről, Isten és ember viszonyáról...

Üzenetküldés / E-Mail »»

---